Kezdőoldal / Kutyatartás / Vadászkutya
Vadászkutya

Vadászkutya

Vadászkutyának azon kutyákat nevezzük, amelyek az embernek a vadászatban segítkeznek. Az idők folyamán nagyon sok fajtájuk alakult ki, osztályozásuk általában az alapján történik, hogy milyen feladatra használatosak a vadászatok alatt. A feladat szerinti fő típusok csoportosítása testméret alapján:

  • Kis termetű: spánielterriertacskó (a spánieleket szakszóval kajtató ebnek, a terriereket és a tacskót pedig kotorékebnek nevezik)
  • Kis-közepes termetű: kopó
  • Közepes termetű: retrievervizslavéreb
  • Agár (kis, közepes és nagy méretű fajták is vannak)

A vadászkutyák kialakulása

Az emberiség legelső háziállata a kutya volt, háziasítása, paleozoológiai adatok alapján, kb. 100 ezer évvel ezelőtt kezdődött a modern ember megjelenésével egy időben.Ekkor azonban még csak az ember mellé szegődött farkasokról beszélhetünk. A farkasok minden bizonnyal azért kezdtek ólálkodni az emberi közösségek körül, mert rendszeresen eltakarították a lakomák maradékát. Hamarosan az ember észrevette, hogy a farkas-kutyák hatékonyabb érzékszerveik, gyorsaságuk, valamint ügyességük révén kiválóan alkalmazhatóak, nemcsak mint őrzővédők, de mint vadásztársak is. Ennek szellemében folyamatosan elmélyült az ember és kutya közti kapcsolat. Megkezdődött a céltudatos szelekció és a tenyésztés is. Az ember a kutyát fokozatosan „eszközévé” tette, az ősi ösztöneit korlátok közé szorította és a mai napig is ezt teszi. Az idő múlásával fokozatosan a vadászat célja is kezdett megváltozni, így nemcsak a létfenntartás eszköze volt, hanem egyre inkább a kultúrája részévé vált. A középkorhoz köthető a különböző fajta vadászkutyák tenyésztése annak függvényébe, hogy milyen vadra és milyen vadászati módokkal kívántak vadászni. Megjelentek hát a szemmel (vizuálisan) és orral (szimat alapján) vadászó fajták. Kitenyésztették a rejtőző vad felkutatására a kajtató ebeket, hajtó ebeket, valamint a sebzett vad keresésére használható fajtákat, a vérebeket. Ugyanakkor a kopókkal (hajtó ebek) párhuzamosan kialakult az agár, az agarászat. A lőfegyver vadászatban történő alkalmazása döntően hatott olyan ebek kitenyésztésére, amelyek messziről képesek jelezni a vad jelenlétét, a vadat nem űzik, hanem bevárják a vadászt, aki felrebbenti vagy kiugrasztja a rejtőző szárnyas vagy szőrmés állatokat. Ezzel megalakultak a vizslák.

Kategóriák:

  • Vizslák (pl. kontinentális: Magyar vizsla, Német vizsla, Weimari vizsla, Olasz vizsla, Nagy münsterlandi, angol vizslák: Pointer, Angol szetter)
  • Kajtató ebek (pl. a spánielek, Angol és Amerikai cocker, Angol springer)
  • Kopók (pl. Basset hound, Beagle, Dalmata, Erdélyi kopó, Rodéziai ridgebeck)
  • Vérebek (pl. Hannoveri véreb, Bajor hegyi véreb, Bloodhound)
  • Kotorékebek (pl. Angol bullterrier, Fox terrier, Jack Russel terrier, Tacskó, Kaninchen)
  • Agarak (pl. Afgán agár, Magyar agár, Barzoj, Ír farkaskutya)
  • Elhozó kutyák – retrieverek (pl. Golden retriever, Flat Coated retriever, Labrador retriever, Cheasepeake Bay retriever, Curly Coated retriever, Nova Scotia duck tolling retriever)
  • Vaddisznós kutyák (Nincsenek önálló fajták. A legjobbak a különböző terrierek, tacskók, tacskókopók és kopók.)
Ugrás a lap tetejére